Álom

Vele álmodtam. A kitudjaholvan valóságban theta hullámokon utaztunk együtt. Kértem és elhozta nekem Sandman, az álmok ember alakú Istene. Puha, aranyló álomport fújt rám, tele lett vele a szemem és a szám. Tüsszögtem kicsit, de a szemem lassan lecsukódott és már merültem is egy másik dimenzióba, egy másik valóságba.Agyam a…

Olvass továbbÁlom

Csönd

A csöndnek is van színe. Napsugár sárgája olvad aranylón barnába, mint a folyékony méz. Mert hallgatni arany. Mégis azt mondják, nehéz dolog nem beszélni, a csönd súlya nyomja a mellkasunkat. Nagy próbatétel csak ülni egymás mellett és nem szólni. Nietzsche mondta, hogy az emberi evolúció akkor kapott gellert, amikor a…

Olvass továbbCsönd

Pillangó

Ülök a kicsit nedves padon és nézem a pillangót. Nem terveztem leülni, menni kellene, rohanni tovább, odaérni a Sparba zárás előtt. De miközben gyömöszöltem be a laptoptáskámba a Szondi-tesztet, Dixit kártyát, félig rágott zsömlém, kinyomtatott cikkeket, elemzendő rajzokat, a kezemre szállt ez a pillangó. Esőre állt az idő, egy félórával…

Olvass továbbPillangó

Köd

Az orrom hegyéig sem látok reggel. Eltűnt a hegy, a templom tornya, megsemmisült a világ. Csak a vastag ködpaplan mindenhol. Kísértetkastélyban bolyongok, arcok, alakok bukkannak elő hirtelen s visszaolvadnak a ködbe újra. Egyetlen pillanatra kiszínesednek, amikor a közelembe érnek, de aztán újra beleszürkülnek a homályba. Futok tovább bele a semmibe,…

Olvass továbbKöd

A lélek szabadsága

 Mondd mit tennél, ha bármi lehetnél? Repülnél szabadon vagy lógnál kábán láncokon? Katicabogarat, pillangót kergetnél vagy inkább préda lennél, befogott, preparált rovar egy fehér lapra tűzve? Táncolnál az esőben, forognál szédülten vagy kucorognál az eresz alatt a villámoktól rémülten? Hallgatnád az őszi erdőben a szelet, ahogyan a fák ágain fütyül,…

Olvass továbbA lélek szabadsága

Felolvasó

Ül a lábamnál, most éppen így esik jól neki, a fotelnek támasztott háttal, szemét lecsukva és hallgatja, ahogyan olvasok. Csak ketten, együtt, ebben a közösen összehurkolt, a világról leválasztott térben. Leválasztottuk magunkat a jelenről, ő a fülével, én a szememmel és a számmal. Mindketten ugyanabban a történetben vagyunk, valahol távol,…

Olvass továbbFelolvasó

Introvertált vagyok

Merész dolog egy gyönyörű napfényes nyári napon az introverzióról írni, de az elmúlt napok történései megerősítettek abban, hogy nem halogathatom tovább. Fontos, hogy tisztába tegyük mit is jelent introvertáltnak lenni.  Először is azt kell leszögeznünk hogy az extroverzió és introverzió nem kategória, hanem egy skála két pólusa. Minden ember rendelkezik…

Olvass továbbIntrovertált vagyok

„Rossz anyák” hétköznap

Egyedülálló anya vagyok. Speciális alcsoportja a szinglinek. Egy nagy láthatatlan skarlát S(ingle) betűvel a homlokomon. Pedig, ahogyan a szinglik többsége, általában az egyedülálló anyák sem kacagva, önként vállalják ezt a státuszt. Én például egy Viharnak köszönhetem. Vihar valójában egy hosszúlábú, hosszúhajú, szégyentelenül fiatal miniszoknyás lánytünemény volt. Jött, kivillantotta hosszú combjait, meglibbentette hosszú…

Olvass tovább„Rossz anyák” hétköznap

Mire jó a varázsmese?

Február elején egy “Transzformációs mese” tanfolyamon vettem részt. A transzformációs meseírás egy terápiás eszköz. Legtöbb problémánkat, konfliktusunkat az okozza életünkben, hogy nem tudunk jól kapcsolódni. Másokhoz, a természethez, de sokszor önmagunkhoz sem. A transzformációs- vagy másképp nevezve varázsmese segít abban, hogy felszínre hozzuk éppen aktuális problémánkat. Egyidejűleg több megoldandó feladatunk,…

Olvass továbbMire jó a varázsmese?