Filozófia
Egy dologban tökéletesen biztos vagyok ebben a világban.
Abban, hogy mindenki boldog akar lenni.
Felnőtt korunkra túlvagyunk az iskolákon, a neveltetésen. Megtanultunk nagyon sok mindent s szépen gondolkodni is. Ha szeretnénk valamit elérni, megtervezzük, hogyan érjük el, használjuk a tudásunkat, információkat, hozott vagy tanult képességünket.
Elég jó kis módszer ez.
Azonban a boldogsághoz úgy tűnik, nem ez a királyi út.
A gondolkodás megbukik, a logika megbicsaklik, az információk eltévednek a boldogság keresésének útján.
Miért?
Mert a boldogságot nem tudjuk, hanem érezzük.
S abban hogy jól érezzük magunkat, a gondolkodás nem mindig segít.
Eltervezzük azt, hogy mit miért csinálunk, s aztán valahogy mégsem úgy alakul.
S akkor még nem is beszéltünk a problémákról.
A pszichológia kétféle megküzdési módszert ismer. A probléma-fókuszú és az érzelmi-fókuszú megküzdést.
A probléma-fókuszú megküzdésnél van egy probléma, átgondoljuk mit tudunk tenni, hogy megoldódjon és tesszük. Amint írtam, ez sem működik mindig így.
Az érzelem-fókuszú viszont azt jelenti, hogy nincs a problémának megoldása, annyit tudunk tenni, hogy kezeljük a probléma miatt kialakult érzelmeket.
Az érzelmek kezelésére és a viselkedésünkben felellhető kiszámíthatatlanságra ezért nagyon jó megoldásnak tartom, hogy engedjük el a tudatosságot s vegyük elő az érzéseinket. Ők is ott vannak belül, ismerhetjük őket.
Álmodunk, álmodozunk, ábrándozunk, meséket szövögetünk, egy réten fekve nézzük az átvonuló felhőket és sárkányt, kutyát, virágot, kastélyt stb. látunk bennük.
Sokan vannak, akik sajnos nem nagyon élnek ezekkel az eszközökkel, kivéve persze az álmodást, mert azt nem tudjuk megszüntetni, bár sokan nem vesznek róla tudomást. Pedig ezeket gyermekkorunkban milyen jól használtuk, hogy félelmeinket, gondjainkat, bánatunkat feloldjuk.
Én hiszek abban, hogy amikor tudatosan nem tudunk valamin túllendülni, akkor a tudatosságon túl van egy érdekes világ, s ott megtalálhatjuk a megoldást.
Ezért dolgozom projekciós és imaginációs technikákkal, felébresztve ezzel a belső, gyermeki énünket, akire még nem rakódott rá a szociálizáció különböző rétegei, elvárásokból, megfelelési vágyból, sztereotípiákból, félelmekből, komformitásból.
Ezek a módszerek megengedik, hogy álmodj, elképzelj bármit, olyat is, ami irracionális, merj vágyódni, bármivé válni, ami szeretnél, ezzel segítve, hogy közelebb kerülj magadhoz, a problémáid megoldásához vagy legalább könnyíts azoknak a súlyán.
A képek forrása: Deviantart, Pixabay
